Hasnyálmirigy gyulladás

Heveny hasnyálmirigy gyulladás lefolyását tekintve két súlyossági forma különíthető el: az enyhébb lefolyású vizenyős (oedemás) pancreatitis (80-85%) és a súlyos, hasnyálmirigy elhalással, vérzéssel járó forma, melynek halálozása még a mai korszerű terápia mellett is 15% körül van. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás kiváltó okai a következők lehetnek:

Évente 10-50 fő betegedik meg heveny hasnyálmirigy-gyulladásban 100 000 főre vonatkoztatva. Leginkább a 30-50 éves korosztály érintett, nők és férfiak között közel egyenlő arányban fordul elő.

Előfordulás és okok

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás előfordulási gyakorisága országonként, népcsoportonként eltérő. Leggyakoribb kiváltó okai olyan tényezők, amelyek gátolják a hasnyál kiürülését, vagy lehetővé teszik az enzimek aktiválódását már a hasnyálmirigyen belül, és kilépését a sejtek közé a hasnyálmirigy-vezetékből. Normál körülmények között az emésztőenzimek ugyanis előenzim (proenzim) formájában termelődnek, és csak a bélbe érve aktiválódnak. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás gyakori kiváltó okai az alábbiak:

• Epekövesség: az apró epekövek a veszélyesek, mert azok elindulhatnak az epehólyagból az epevezetéken át. Az epevezeték és a fő hasnyálmirigy-vezeték (Wirsung-vezeték, ductus Wirsungianus) általában közös szájadékkal nyílik a patkóbélbe. Ha az epekő itt elakad, meggátolja a hasnyál ürülését. A Wirsung-vezeték átmeneti elzáródása is már gyulladás kialakulásához vezethet. Már egészen apró, ultrahanggal biztonsággal nem látható epekövek is okozhatnak panaszt.

• Alkoholfogyasztás: az alkoholizmus inkább idült hasnyálmirigy-gyulladást okoz, melynek lehetnek heveny fellángolásai. Akut megbetegedést rendszerint nagyobb mennyiségű alkohol elfogyasztása okoz, gyakran zsíros étkezéssel együtt (pl. lakodalom).

• Magas triglicerid szint: a triglicerid a zsírok egyik fajtája. Vérszintjének normál felső határa 1.7 mmol/l. Hasnyálmirigy-gyulladás veszélyével rendszerint a 10 mmol/l feletti érték jár. Kissé magasabb éhomi értékek mellett zsírdús étkezés okozhat jelentős étkezés utáni triglicerid szint emelkedést. Az alkoholfogyasztás arra hajlamos személyekben gátolhatja a trigliceridek vérből való eltávolítását, így emelheti vérszintjüket.

• A Wirsung-vezeték patkóbélbe szájazásának (Oddi sphincter) rendellenességei: a beszájadzás veleszületett vagy szerzett szűkülete gátolhatja a hasnyál kiürülését.

• Tompa hasi sérülés: a sérülés roncsolhatja a hasnyálmirigy állományát, illetve lehetővé teszi, hogy a hasnyál a vezetékből a hasnyálmirigy állományába kerüljön. Ez ritkán nagy hasi műtétek kapcsán is kialakulhat.

• Gyógyszerek: egyes gyógyszerek szedésekor ritka mellékhatásként kialakulhat hasnyálmirigy-gyulladás (pl.: egyes rákellenes szerek, anti HIV gyógyszerek).

• Epeútfestés után: az endoszkóppal végzett epeútfestés (endoscopos retrograd cholecystopancreatographia – ERCP) során a hasnyálmirigy-vezeték átmeneti elzárása okozhat hasnyálmirigy-gyulladást. Ez ritka, általában enyhe, magától szűnő mellékhatás. A beavatkozást egyébként gyakran használják záró epeútkő eltávolítására is.

A hasnyálmirigy-gyulladás ritka okai közé tartoznak egyes autoimmun betegségek, a magas vér kalcium szint (pl. mellékpajzsmirigy-betegségekben), a hasnyálmirigy fejlődési rendellenességei, a hasnyálmirigyrák, a mucoviscidosis és vírusfertőzések.

Tünetek

A betegség legjellemzőbb tünete a viszonylag hirtelen kezdetű, erős felhasi fájdalom, mely típusos esetben övszerű, a köldök és a gyomorszáj magasságában jelentkezik, és a hátba sugárzik. A fájdalom tartós, állandó, de előregörnyedésre rendszerint kissé enyhül. A fájdalomhoz társulhat hányinger, epés hányás, a belek gázosodása miatt kialakuló hasfeszülés, hőemelkedés. Ha a betegség súlyos, a hashártya lemezei közé kilépő hasnyál és fertőzés okozhat hashártyagyulladást, sokkos állapotot. Sárgaság nem csak epekövesség okozta hasnyálmirigy-gyulladásban alakulhat ki, a mirigy gyulladásos duzzanata is akadályozhatja az epeelfolyást.

A hasnyálmirigy-gyulladás diagnózisát valószínűsíti, ha a panaszok kezdetét megelőzően kiadós zsírdús étkezés vagy nagyobb alkoholfogyasztás történt.

Kórlefolyás

Enyhe esetben a betegség néhány napos koplalást követő zsírszegény étrend mellett spontán szűnik. Súlyos esetben viszont a hasnyálmirigy egy része elhalhat (nekrotizáló pankreatitis), ilyenkor emésztőnedvvel kevert szövettörmelék kerülhet a hasüregbe, ami hashártyagyulladást, sokkos állapotot okozhat. Ilyenkor sebészi beavatkozásra, az elhalt szövetek eltávolítására van szükség. Az elhalt szövetek felülfertőződése esetén tályog is kialakulhat, ami szintén sebészi beavatkozást tesz szükségessé. Fontos a súlyosabb lefolyásra magas rizikóval bíró betegek azonosítása. Ilyen rizikó többek között a 70 év feletti életkor és a túlsúly. Súlyos betegséget jelez, ha egyéb szervek működése is károsodik: esik a vérnyomás, szapora a pulzus, alacsony a vér oxigénszintje, kevés a vizelet, esetleg bélrendszeri vérzés lép fel. Rossz prognózist jelent, ha a gyulladás mértékét jelző ún. C-reaktív fehérje (CRP) szintje nagyon magas.

A szövetelhalás (necrosis) mellett számos egyéb szövődménye is lehet a betegségnek. Súlyos, de sebészi beavatkozás nélkül gyógyuló esetekben a hasnyálmirigybe került emésztőenzimek egy üreget alakíthatnak ki, melyet pseudocystának nevezünk (pszeudo, mert nincs valódi fala). Ez a későbbiekben befertőződhet, vagy nagyra nőve akadályozhatja a belek működését.

Diagnózis

A jellemző tünetek alapján végzett laboratóriumi vizsgálat során észlelt emelkedett enzimszint igazolja a betegség fennállását. A vérből kimutatható hasnyálmirigy-enzimek az amiláz és a lipáz. Közülük az amiláz a nyálban is megtalálható, így szintje emelkedett lehet például mumpsz vagy nyálkövesség esetén is, míg a lipáz a hasnyálmirigyre specifikus.

Az egyéb laboratóriumi lelete a gyulladás súlyosságára utalnak (érdekes módon a hasnyálmirigy-enzimek szintje nem korrelál a súlyossággal). A fehérvérsejt-szám magas lehet. A cukoranyagcsere szabályozásában fontos hormonok (inzulin, glukagon) is a hasnyálmirigyben termelődnek, így a vércukor a heveny gyulladás alatt megemelkedhet. Súlyos, ismétlődő pancreatitisek esetén maradandó cukorbetegség is kialakulhat. Előfordulhat még alacsony kalcium szint. Sárgaság esetén a vérben megemelkedik az ezért felelős bilirubin szintje.

A hasnyálmirigy-gyulladást egyéb hasi kórképektől kell elkülöníteni. Ilyen például a gyomorfekély vagy a nyombélfekély. Az elkülönítést nehezítheti, hogy a fekélybetegség is ráterjedhet a hasnyálmirigyre, enzimemelkedést okozva.

A kórismeret rendszerint felállítható képalkotó eljárások (röntgen, ultrahang, CT) alkalmazása nélkül is, de minden betegnél indokolt hasi ultrahang (esetleg CT) végzése differenciáldiagnosztikai problémák esetén, illetve a kóreredet tisztázása céljából. Hasznosak továbbá a súlyos, esetlegesen sebészi beavatkozást igénylő betegség követésében, illetve a szövődmények felismerésében is. Az ultrahang a heveny szakaszban a haspuffadás miatt gyakran nem értékelhető.

Kezelés

A hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében alapvető fontosságú a hasnyálmirigy nyugalomba helyezése. Ennek legegyszerűbb módja a teljes koplalás (szájon át semmi, még folyadék sem vihető be). Ilyenkor a pancreast nem éri olyan hatás, ami emésztőnedv termelésére serkentené. Hosszas koplalás alatt is szükség van természetesen tápanyag-bevitelre, ez rendszerint infúzió formájában történik. Az infúziók rendszerint fájdalomcsillapítókat, görcsoldókat, gyomorvédő gyógyszereket is tartalmaznak. Hányás, gyomorfeszülés esetén gyomorszonda levezetésére is sor kerülhet. Akut epekő okozta elzáródással szövődött hasnyálmirigy gyulladásban (un. biliris pancreatitis) a betegség prognózisa és halálozása javítható korai 72 órán belül elvégzett ERCP-vel kivitelezett endoszkópos papillotomiával és a beékelt kő eltávolításával, valamint a pankreas vezeték kis kaliberű plasztik stentekkel történő  drainálásával. Súlyos esetekben szükség van 1-2 nap után szondatáplálásra, ilyenkor a szonda végét a hasnyálmirigy-vezeték beszájadzása alá vezetik endoszkóposan, és így a bejuttatott tápanyag a hasnyálmirigyet nem ingerli. Ez az eljárás speciális endoszkópos szakértelmet kíván. Ha a beteg fájdalommentes, és jó bélhangjai vannak, el lehet kezdeni a szájon át táplálást. Először csak folyadékot (víz vagy tea) lehet fogyasztani, a szilárd táplálék bevezetésére fokozatosan kell, hogy sor kerüljön. Eleinte zsírszegény / zsírmentes, fűszerszegény táplálék fogyasztható, a többi étel fogyasztására csak további panaszmentesség esetén kerülhet sor.

Súlyos esetekben, erős fájdalom esetén, illetve ha a hasnyálmirigy elhalásának veszélye áll fenn, intenzív osztályos megfigyelésre, és kezelésre, antibiotikum adására lehet szükség. Ha a hasnyálmirigy egy része elhalt, az elhalt területek sebészi vagy endoszkópos eltávolításra van szükség.