Sárgaságnak (icterusnak) a bőr, a nyálkahártyák és a szem ínhártyájának sárgás elszíneződését nevezzük, melyet leggyakrabban toxikus májkárosodás vagy elzáródásos sárgaság okoz.
Sárgaságnak (icterusnak) a bőr, a nyálkahártyák és a szem ínhártyájának sárgás elszíneződését nevezzük, mely a szövetekben lerakódó epefesték (bilirubin) következménye. Mivel a sárgaság leggyakrabban súlyos betegség tünete, azonnali orvosi vizsgálat és kezelés javasolt. Az icterussal (sárgasággal) járó megbetegedések három fő csoportját különböztetjük meg: a máj előtti fázist (prehepaticus icterus), a máj eredetű sárgaságot és az ún. elzáródásos icterust (posthepaticus icterus). Máj előtti okra visszavezethető sárgaság esetén a fokozott vörösvérsejt-pusztulás (haemolitikus icterus) okoz emelkedett bilirubin-szintet a vérben. Ezt az állapotot vérképzőszervi és immunbetegségek okozhatják. Májbetegséghez társuló sárgaságot okozhatnak veleszületett enzimeltérések, vírusos májgyulladások, gyógyszer és alkohol okozta májkárosodás, májzsugorodás. Sárgasággal, lázzal, májenzim-értékek emelkedésével járnak a vírusos májgyulladások. Ezek 95 százalékát az öt kifejezetten májspecifikus vírustörzs, a hepatitis A, B, C, D és E okozza.
Gyakori oka az sárgaságnak a máj toxikus sérülése, melyet akár gyógyszerek, akár tartós alkoholfogyasztás válthat ki.
A harmadik csoportba az epelefolyási akadály miatt kialakuló kórképek tartoznak. A kiváltó tényező minden esetben a máj és az epevezeték nyombélbe való beszájadzása között helyezkedik el. A máj két lebenyéből egy-egy epevezeték indul, majd egyesülnek, ezt követően csatlakozik az epehólyag a közös epevezetékhez, mely a hasnyálmirigy feji részén áthaladva jut a nyombélbe, az esetek nagy részében a hasnyálmirigy kivezető csövével együtt. A nyombélbe való beszájadzásnál egy izomgyűrű szabályozza az epeürülést, ezt Oddi-sphincternek nevezik. Az elzáródásos sárgaság leggyakoribb oka (40 százalékban) az epeúti kövesség. Általában az epehólyagban létrejövő, majd a közös epevezetékbe kerülő kövek okozzák a panaszokat, de epehólyag eltávolítást követően a tágult epevezetékben is képződhetnek kövek. 35 százalékban rosszindulatú tumoros folyamatok okozzák az epeutak kompresszióját, ez lehet elsődleges epeúti rák, de kiindulhat a hasnyálmirigy-fejből, a májból, ritkán a nyombélből is.
A sárgasággal (icterussal) jelentkező beteg kivizsgálásában a labor vizsgálatok, a májfunkció, a májvírusok szerológiai vizsgálata, a hasi ultrahang vizsgálat, a hasi MRI és esetleg az endoszkópos epe és hasnyálmirigy feltöltéses vizsgálat (ERCP) illetve egyes esetekben az endoszkópos ultrahang vizsgálat segíthet.
